Mikor tavaly tavasszal kétszer hétórás út után megérkeztünk Bangkokba, az Emirates gépe meg továbbindult, hogy egy harmadik hétórás leggel érje el Ausztráliát, annyit mondtam a páromnak, akinek minden vágya volt Ausztráliába eljutni, hogy ha nagyon akar, hajlandó vagyok odáig utazni - pedig a hátam közepére kívánom - de csak két esetben. Vagy alszunk útközben egy hotelben, vagy business classon repülünk, mert kizárt, hogy erre a harmadik szakaszra magamtól visszaszálljak a gépbe. Egyik opciót sem volt egyszerű vagy olcsó kivitelezni, szóval nyugodt voltam, hogy egy darabig nem kell aggódnom emiatt. Aztán a Qatar Airways gondoskodott róla, hogy ne így legyen... (borítókép forrása: qatarairways.com)

A Qatar Airways 2017-ben ünnepelte megalapításának 20. évfordulóját és ennek örömére október-november tájékán megszórta a piacot olcsósított business és economy jegyekkel. Mi párommal azonnal nézegetni kezdtük, hova lenne érdemes utazni, aztán rövid hezitálás után - tudtam, hogy hülyeséget csinálok - azt mondtam, lépjük meg most Ausztráliát, hiszen még egyszer ilyen olcsó business class jegy nem lesz, csak maximum a 25. évfordulón, más úticélra meg felesleges ellőni a lehetőséget.

Na persze minden relatív, azért az "olcsó" business class jegy is két és félszer annyiba került, mint az economy, szóval mindketten sírtunk, mikor kifizettem a jegyeket. Mármint én és a hitelkártyám, a párom csak örült, mint majom a farkának. További probléma volt, hogy a Qatar hülye lett volna leárazni a londoni járatokat, ezért oslói indulást kellett választani, így a költségekhez hozzájött egy British Airways jegy és egy éjszaka az osloi repülőtéren. Aki járt már arrafelé, az tudja, hogy ott olyan drága minden, hogy még levegőt is óvatosan vesz az ember. Mi ezért, meg azért mert már jártunk Oslóban, nem is terveztünk bemenni a városba, pedig, mint később kiderült, két éjszakát és egy teljes napot kellett ott eltölteni.

Az történt ugyanis, hogy Európában kizárólag azon a héten tombolt hóvihar, mikor nekünk indulni kellett volna Osloba. Különösen idegesek voltunk azon a héten, mivel a két foglalás (London-Oslo és Oslo-Sydney) nem volt összekötve, ezért ha nem jelenünk meg a check-innél Osloban, akkor buktuk a jegyeket. Ezt a Qatar Airways ügyfélszolgálata is kedvesen megerősítette.

Londonban eközben esett tíz centi hó, amitől ők ugyan hisztáriás világvége hangulatba kerültek és eljátszották a mártírhalált, de a futópályákat képtelenek voltak tisztán tartani. Mivel nekünk a reggeli Qatar járat indulását megelőző nap estéjére volt jegyünk, tudtuk, hogy ha várunk és a British Airways Londonban ragad, nincs alternatíva reggelre Osloba jutni. Ezért vettünk egy másik jegyet a hűségpontokra, a megelőző napra. A késői foglalás ellenére meglehetősen olcsó volt a jegy, mert senki más nem volt olyan hülye, hogy a legnagyobb hóviharban vegyen repülőjegyet.

Én még életemben nem érkeztem meg olyan boldogan sehova, mint akkor Osloba. A plusz napot a hotelben meg a terminálon töltöttük és már megkönnyebbülten figyeltük az Anglia feletti időjárást. Az eredetileg tervezett járatunk végül három órás késéssel indult Londonból, szóval azzal is eljutottunk volna Osloba, de tuti, hogy addig több idegösszeomlást kaptam volna, szóval ott egye meg a fene a plusz jegyet meg az egész napnyi relaxálást a hotelben.

A tényleges indulás napján korán keltünk, majd a villám gyors check-in és biztonsági ellenőrzés után már bent is voltunk az ébredező tranzitban. Nem sokat tébláboltunk, az OSL lounge felé vettük az irányt, amit a Qatar Airways (is) használ, majd egy gyors reggelit követően mentünk is a kapu felé. Rövid várakozás után fülig érő vigyorral szálltunk fel a Boeing 787 Dreamliner gépre a bal kettes ajtón, hogy megtéve a híres "balra fordulást", birtokba vegyük az üléseket.

Az ajtóknál a hagyományos konyha helyett egy kis fogadótér van kialakítva, ami igen impozánssá teszi a beszállást valamint a tér sokkal szellősebb így. Ez a tér repülés közben egy kis fedélzeti bárként funkcionál, bekészített pezsgővel és rágcsálnivalóval, ahol az utasok nyújtózkodhatnak egyet és beszélgethetnek. A business kabin tágasságát növeli az is, hogy középen nincsenek felső tároló rekeszek, csak az ablakok melletti ülések felett. Miután az összes business utas felszállt, következett szokás szerint az economy utasok beszállítása.

A szék elfoglalása után a beosztott légiutas kísérők bemutatkoznak a hozzájuk tartozó utasoknak, kiosztják az étlapokat, a fejhallgatókat és egy palack ásványvizet. Természetesen ezen felül is welcome drink jár, és már itt érezhető a különbség sok másik társasághoz képest. Míg többségük a víz-narancslé-pezsgő háromszögben operál, itt bármilyen italt választhatunk, tehát ha capuccinot kérünk, szemrebbenés nélkül hozzák. Én a légitársaság saját koktélját, a lime-os, mentás limonádét kértem.

A Qatar Airways egyike azon légitársaságoknak, ahol business és first classon nincs előre meghatározott ideje az étkezésnek, mindenki azt rendel, akkor és annyit amennyit kíván. Sőt, a honlapon keresztül már 14 nappal az utazás előtt már extra menüből lehet választani, ha olyat szeretnék enni, ami alaból nincs a fedélzeten. Persze ha mégis meggondoljuk magunkat és nem kérjük, akkor a kedvünkért bepakolt kaja szó nélkül megy a lecsóba. A légiutas kísérők felveszik az utasoktól a rendelést, mikor mit szeretnének enni és az előre egyeztetett időpontban megjelennek megteríteni az asztalt. Persze, ezen is lehet bármikor változtatni.

Ezután ismerkedtem egy kicsit a rendkívül kényelmes székkel. A kabin kialakítása 1-2-1 fordított halszálkás kialakítású, ami azt jelenti, hogy az ülések enyhén elforgatott pozícióban vannak, az ablak melletti utasok az ablak felé, a középen ülők pedig egymás felé fordulva ülnek, szemben pl. a Virgin Atlantic székeivel, ahol mindenki a folyosó felé fordulva ül. Ez a ferde pozíció gyorsításkor és lassításkor fura kicsit, srégen éri az embert az erőhatás. Ez a kabinelrendezés azért is szerencsés, mert mindenki  folyosó mellett ül, senkin nem kell átmászni, hogy elhagyjuk a széket.

A szék minden része külön elektromosan állítható, beleértve a motoros (!) kartámaszt és az állítható keménységű (!!) deréktámaszt, ami masszírozni is tud (!!!) a levegő ballon fel- és leengedésével. Ez utóbbi funkció inkább csak reklámnak jó, ne várjunk hatékony masszázst. Természetesen a szék teljesen vízszintes helyzetbe hozható és ágyként használható. A szék körül számos tároló rekesz van, köztük egy a cipőknek. Van nemzetközi dugalj, USB és többféle fülhallgató port. A kihúzható és kinyitható asztal gyúródeszka méretű. A gépen háromdugós noise cancelling fülhallagatót kapunk, ami tényleg hatékonyan tompítja a hajtóművek zaját.

A fedélzeti szórakoztató rendszerről majd az út második beszámolójában írok. Egy film megnézése és egy második reggeli elfogyasztása után beszédbe elegyedtünk pár utassal a bár részben, majd lassan meg is kezdtük az ereszkedést a dohai leszálláshoz, ahol kipróbáltuk a világhírű Al Mourjan loungeot.

< Előző rész          Következő rész >

Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél még többet megtudni, kérlek látogasd meg a Patreon oldalamat, ahol az utazások támogatásáért cserébe exkluzív tartalmakhoz is hozzáférést biztosítok. Kövesd a blog Facebook oldalát és Instagram profilját is, ha pedig van blog.hu felhasználói fiókod, a jobb felső sarokban beállíthatod követésre a blogomat, így értesítést kapsz, ha új cikk jelenik meg.