Helsinki

Csak egy hosszú hétvége

20181005_100458.jpgA sok utazás közé elég nehéz beütemezni egy újabbat, így volt ez a finn utunkkal is. Több, mint egy év és többszöri egyeztetés után találtuk meg a dátumot, ami nekünk is és a vendéglátóinknak is megfelelt többé-kevésbé. Mert természetesen itt is élnek ismerőseink, akikkel ráadásul már elég régen találkoztunk. Többször volt róla szó, hogy megyünk, de valami mindig közbejött.

A repüléshez a Finnair péntek reggeli járatát választottuk, melyet a többi londoni járatukkal ellentétben Airbus A350 géppel repülték. Így egyszerre tudtunk egy eddig nem tapasztalt légitársaságot és repülőgépet kipróbálni.

20181006_112209.jpgA rövid utakra befogott, de egyébként hosszútávú járatokat teljesítő gépek mindig kicsit különlegesek, mert többet nyújtanak, mint az eleve rövid utakra berendezett gépek. Például van fedélzeti szórakoztató rendszer, a mi esetünkben pedig párna - és kérésre - még takaró is. Sajnos azóta már ezt a járatot is A320 géppel teljesítik, úgyhogy megszűnt ez a kivétel.

A fedélzeten víz és áfonya üdítő járt ingyen, ez kész felüdülés volt a Biritsh Airways nemzeti fapados légitársasághoz képest. A kiszolgálással ellentétben a géptől nem voltunk elragadtatva. Szokatlanul zajosnak találtuk és fékezés közben a futómű felől kattogó hangok jöttek, ami nem túl megnyugtató dolog. De gond nélkül megérkeztük.

Helsinki - khm, hogy is mondjam - nem egy pörgő világváros, a megtekintése múzeumok nélkül maximum két nap, kényelmesen lötyögve. Ha hosszabb időre szándékozunk az országba látogatni, érdemes beiktatni egy kiruccanást "vidékre", egy túra vagy csónakázás a tavak és erdők rengetegében igen relaxáló tud lenni, nem említve az igazi szaunázás élményét. Nagyon sok finn családnak van nyaralója, szaunája meg egy csónakja a kikapcsolódáshoz és elvonuláshoz. Mi ilyet most nem terveztünk, mert egy kétnapos villámlátogatás kevés ilyesmire. Az utazás idejét mindenki a kedve szerint választhatja meg, a napsütéses órák száma, a hőmérséklet és a hó mennyisége alapján, mert ezek széles skálán mozognak az év folyamán.

finnair_banner.jpgMár induláskor feltűnt, hogy milyen sok ázsiai utastárs van a gépen, de a teljes döbbenet a megérkezéskor történt. Helsinkiben a nem-schengen része a repülőtérnek tele volt ázsiaiakkal és csupa távol-keleti célpontokra indultak a gépek. Hong Kong, Bangkok, Tokió, stb. Azt eddig is tudtuk, hogy a Finnair úgy próbál konkurálni a közel-keleti légitársaságokkal, hogy Finnország földrajzi elhelyezkedése folytán rövidebb repülési időket tud Európa és Ázsia között nyújtani, de azt nem gondoltam volna, hogy ennyire bejön nekik. Annyira, hogy érezni a repülőtér minden négyzetméterén, hogy eredetileg nem ekkora forgalomra méretezték. A folyosók kicsik, az összes kajálda tele van és hömpölyög a tömeg. Ez főleg azért zavaró, mert az érkező és induló utasoknak egy folyosón kell osztozni, ami a két irányban áramló embereknek kevés.

(kép forrása: Finnair.com)

20181006_112558.jpgA repülőtérről kényelmes és gyors vonattal jutottunk be a városba (jegyet a peronon lehet venni), majd a központi pályaudvarról metróval az ismerőseinkhez, akik miatt igazából jöttünk. Érdemes letölteni a helyi közlekedési vállalat (HSL) telefonos alkalmazását, mert a bankkártya adatok megadása után könnyen lehet jegyet vagy bérletet venni illetve megújítani. Az időtartamra szóló jegyek es bérleteknél visszaszámolja az időt, illetve a lejárat előtt figyelmeztetést is küld.

Szombat reggel felkerekedtünk és a környéken lenyomtunk egy sétát. A belvárost leszámítva egy szétterülő kertvárost kell elképzelni, lazán elszórt családi- és társasházakkal és rengeteg erdős-ligetes területtel. A nyugalom szigete egy ilyen északi város, főleg ha turistáskodni érkezik az ember és nem kell a napi nyűgökkel foglalkoznia. Sétáló, kutyát futtató emberek, gyönyörű táj, csend és nyugalom mindenfelé. A házak előtt nincs kerítés, csak sejteni lehet hol van a telekhatár. Az épületek funkcionálisak és visszafogottak. A kemény természet itt kiölt az emberekből minden kivagyiságot és felesleges flancolást az évezredek során, maradt a letisztult, racionális életmód.

20181006_152132.jpgDélután bemetróztunk a belvárosba és villamosra pattantunk, hogy egy nagy kört megtéve kényelmesen várost nézzünk. Ezután a központba visszatérve megnéztük a kikötőt, ahonnan a kisebb-nagyobb kompok indulnak Tallinba és Szent Pétervárra a turistáskodni vagy csak lerészegedni akaró utasokkal. A skandináv országokhoz hasonlóan ugyanis itt is elég borsos ára van az alkoholnak, ezért külföldön érdemes felönteni a garatra és bevásárolni otthonra, amit a helyiek rendszeresen gyakorolnak is.

A kompkikötőtől keletre található a vörös téglából épült keleti ortodox katedrális amely a finn ortodox egyház "központja". A kikötőtől egy utcával beljebb sétálva máris a Helsinki székesegyház előtt találjuk magunkat, ami egy tágas téren kapott helyet, az utcaszinttől kiemelve. Ez az elhelyezkedés még nagyobbnak láttatja az épületet. Innen a Pohjoisesplanadi utcán (ez nem tudom miért fontos) sétáltunk tovább, majd beültünk egy cukrászdába, hogy számos sütemény mellett kipróbáljuk a népszerű fahéjas tekercset, a korvapuustit. Ezután haza indultunk, hogy egy kis társasjátékozás után eltegyük magunkat másnapra.

20181006_161320.jpg

Reggel szintén a környéken sétáltunk egy kicist, de már ebéd előtt indulnunk kellett a repülőtérre. A Finnair az ausztrál utunkkal megszerzett Qatar Silver (= Oneworld Ruby) törzsutas státuszunkat soron kívüli biztonsági ellenőrzéssel honorálta, de ez a szint a lounge használatára sajnos nem jogosított minket. Hazafelé már az egyik A320 gépük hozott minket.

< Előző utazás          Következő utazás >

Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél még többet megtudni, kérlek látogasd meg a Patreon oldalamat, ahol az utazások támogatásáért cserébe exkluzív tartalmakhoz is hozzáférést biztosítok. Kövesd a blog Facebook oldalát és Instagram profilját is, ha pedig van blog.hu felhasználói fiókod, a jobb felső sarokban beállíthatod követésre a blogomat, így értesítést kapsz, ha új cikk jelenik meg.