MÁV prémium osztály

Meg a kutyafüle

20220417_085739.jpg

Az Üzleti Váróban eltöltött félóra  abba a hitbe ringatott, hogy a MÁV-nál működhetnek jól is a dolgok és a XXI. század lassan beteszi a lábát a céghez. Aztán kiléptem és a csarnok túloldalán szembejött a MÁV-valóság, ami úgy rácsapta a XXI. század lábára a vonatajtót, hogy csak úgy döngött.

Mivel sem az Üzleti Várót, sem a legújabb IC kocsikat sem próbáltam azelőtt, úgy gondoltam egy kalap alatt tesztelem mindkét szolgáltatást és rögtön az 1+ osztályra váltottam jegyet, mely még az 1. osztálynál is magasabb szintű élményt ígér. A váró pozitív élmény volt, így ellazulva, a kényelmes és nyugodt utazás ígéretével indultam a vonathoz.

A kilencedik vágány mellett lévő várótól csak a hatodik vágányig kellett gyalogolni, hogy elérjem a vonatot, melynek nagy részét az aránylag új IC kocsik alkották. Az 1. és 1+ osztályt, valamint a büfét tartalmazó kocsi a vonat végén volt, így gondoltam gyorsan fel is pattanok, hogy csináljak pár képet, mielőtt megjönnek az utasok.

20220417_085748.jpg

Mikor kinyitottam a kocsiajtót, izgatottsággal vegyes lelkesedésemet azonnal letörte egy, a kocsi átjáró ajtajánál térdelő tolató munkás, aki közölte, hogy ez a kocsi nem közlekedik, előrébb kell menni. Én kis hülye naív meg azt gondoltam, hogy ezt csak betolták a szerelvénnyel együtt, de nem ehhez a vonathoz tartozik, majd lesz egy másik kocsi előrébb. Pár perc gyaloglás után kiderült, hogy persze nincs, így visszaballagtam a kocsihoz és leguggolva konstatáltam, hogy az a kocsi valóban nem megy sehova, mert nincs összekapcsolva a többivel. A munkatárs viszont eltűnt, ezért felszálltam és gyorsan lefényképeztem a kocsit, meg tizenöt másodpercre lehuppantam kipróbálni az ülést, mert itt már sejtettem, hogy nem lesz happy end. Sajnos elég sötét volt, mert mozdony híján világítás sem volt, így a képek sem sikerültek valami jól. Viszont az elektromos ülésmozgatás meglepő módon működött, ki érti ezt?

A kocsi egyik végében található a büfé, ahol elvileg az 1+ helyjegyhez kávé vagy tea is jár, de most le volt húzva a roló. A büfé mellett, egy újabb ajtóval elválasztva található az 1. osztály termes része tucatnyi üléssel, ami után két, csendes fülkének aposztrofált klasszik hatszemélyes fülke található, az utolsó két fülke pedig a nonplusz ultra 1+ osztály, amikben négy fő foglalhat helyet királyi kényelemben. A fülkébő kihozták, amit lehetett, az ülések felett tükör húzódik, a belső falak és a poggyásztartó dizájnos vonalvezetésű elemekből állnak. Az ülések felett mindkét falra jutott kijelző, melyek a menetrendi információt hivatottak mutatni. 

20220417_090519.jpg

20220417_090141.jpg

20220417_090213.jpg

20220417_090229.jpg

Sajnos nem sok időm volt az üléseket próbálgatni, de gyorsan bebizonyosodott, amit az előzetes információk alapján már sejtettem: sajnos aki az üléseket rendelte nem igazán gondolta végig a dolgokat. A székek ugyanis hiper-szuper kényelmes, lábtámaszos, ledönthető fotelek, ami két okból felesleges: először is elég drágák ahhoz, hogy nem működő kocsikba vegyenek ilyeneket, de ha elő is fordul, hogy utas ül rajtuk, akkor sem lehet a funkciókat teljesen kihasználni. Ha felemeljük a szemben lévő székek lábtámaszait, akkor össze is érnek, pedig azokról még jócskán le is lóg az ember lába, mikor a székben ül. Tehát, ha szemben is ül valaki, akkor csak az ő lábai közé vagy mellé tudunk becsúszni. Ez, valljuk be, nagyon ritka esetektől eltekintve nem kívánatos. Szóval ide elég lett volna olcsóbb, kevesebb funkcióval rendelkező székeket szerelni.

20220417_090405.jpg

Ezt leszámítva jó kis székek ezek, kényelmes bennük ülni. A széles karfából egy asztalka hajtható ki, az ülés mellett oldalsó asztal, a váll felett pedig olvasólámpa is van. Az olvasólámpa kapcsolgatását és az ülés mozgatását is a karfába épített vezérlőpanellel végezhetjük, a menyezeti világítást és a hőmérsékletet pedig az oldalasztalba süllyesztett érintőképernyőn szabályozhatjuk.

Miután végeztem, szóltam az időközben felszálló utasoknak, hogy ne nagyon rendezkedjenek be a vagonban, majd megvártam, hogy előkerüljenek a kalauzok és megkezdődjön a szokásos magyar ügyintézés: az utasoldalról a hangos szitkozódás és számonkérés, a hivatali oldalról pedig a csodálatos, univerzális, félmosollyal kombinált ungarische vállrángatás. A helyszíni ügyfélkezelés abban merült ki, hogy lehet szabad helyet keresni a másodosztályú kocsiban, utólag meg vissza lehet kérni a különbözetet. A kalauz szerint erről nem kell semmilyen igazolás, mert a központban már tudnak róla, viszont mikor elszaladtam a nemzetközi pénztárhoz érdeklődni, ott közölték, hogy kell majd az igazolás. Nagyszerű, vissza a kalauzhoz, aki újabb vállgyakorlat keretében közölte, hogy akkor majd ad igazolást. Hogy a rendszer mit tudott és mit nem, jól mutatja, hogy volt olyan utas, aki az alsó szinten megvette a jegyet, majd a lépcső tetején szembesült azzal, hogy nincs kocsi, mikor már a rendszer elvileg tudott a műszaki hibáról.

Ezek után lehetett várni, hogy a másodosztályú utasok elfoglalják a helyeiket, mert azt érthetetlen módon még a pénztárban sem tudják megmondani, mely helyek szabadok még az adott vonaton. Nagyszerű dolog első osztályú utasként mint valami kóbor kutya várni, hol marad hely. Innen üzenem a MÁV illetékes elvtársainak, hogy ezt aránylag könnyen el lehetne kerülni: mikor kiderül, hogy ki kell sorolni a kocsit, a kalauz eltipeghetne a pénztárba, vagy az online rendszeren keresztül kinyomtathatna kellő darab 2. osztályú szabad helyjegyet és kezébe nyomhatná a csalódott utasoknak, ahelyett, hogy a vállát vonogatná. Tudom, ez olyan szintű képzést, meg jegyrendszer átalakítást igényelne, ami jelenleg túlmutat a MÁV minden képességén, de talán neki lehetne kezdeni, hátha hamarabb összejönne, mint a teleportálás feltalálása.

A kalauz egy ideig hitegette a póruljárt utasokat, hogy a legelső kocsi üres, de kiderült, hogy azért, mert műszaki hibás és csak üresen közlekedik. Ekkor vetettem fel, hogy szálljunk fel, aztán ideje lenne indulni, mert ha ez így megy tovább, a végén nem marad működő kocsi a szerelvényben. 

20220418_163424.jpgA visszatérítés két módon lehetséges: vagy egy klasszikus, hárompéldányos, indigós formanyomtatványt tölt ki az ember az ügyfélszolgálaton (ilyet nem is tudom mikor láttam utoljára), vagy e-mailben panaszolja el a baját és adja meg a bankszámla adatait, aztán lehet remélni és várni. Ehhez persze a nyomtatott igazolást be kell scannelni és csatolni.

Egy online felület, ahol az ember megadná a jegyszámot és a rendszer automatikusan tudná, hogy az a jegy visszatérítésre jogosult, esetleg a pénztárban a jegy és az igazolás alapján visszafizetni az árat nyilván az előzőhöz hasonló emberfeletti jegyrendszer átalakítást igényelne, addig marad az egy hónapos válaszidő az ügyfélszolgálattól.

Nem tudom mennyi az új IC kocsik rendelkezésre állási ideje, de több utas is panaszkodott, hogy nem először fordul elő hasonló velük vagy ismerősükkel. Erről személyesen is meggyőződhettem, ugyanis a másnapi visszaúton sem sikerült az 1+ osztállyal rendelkező kocsit küldeni, de legalább volt helyette termes első osztály. Nekem eddig kettőből egyszer sem sikerült az 1+ szolgáltatást igénybe venni, de nem adom fel, legközelebb újra próbálkozom. Vagy teleportálok.

< Előző bejegyzés          Következő bejegyzés >

Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél még többet megtudni, kövesd a blog Facebook oldalát és Instagram profilját is, ha pedig van blog.hu felhasználói fiókod, a jobb felső sarokban beállíthatod követésre a blogomat, így értesítést kapsz, ha új cikk jelenik meg.