Berlin

Trópusi nyaralás Európa közepén

img_20190504_174709.jpg

Ha azt mondom trópusi nyaralás, akkor gondolom mindenkinek egy drága, hosszú és fárasztó repülőút jut eszébe, aminek a végén kinyújtóztathatja a lábát a homokos tengerparton a pálmafák árnyékában. Pedig ehhez nem feltétlenül kell a Távol-Keletre, vagy Európában maradva Ibizáig vagy a Kanári szigetekig utazni. Akármilyen hihetetlenül hangzik, mindez a kontinentális Európa kellős közepén is élvezhető, a léghajók örökségének és egy kis trükknek a segítségével.

Az utazások tervezése során rengeteg videót nézegetünk meg úti célokról, így akadt párom egy fura helyszínre. Mikor elújságolta nekem, eszembe jutott, hogy mikor építették, hallottam a helyről, csak éppen azóta kiment a fejemből. De itt volt a kítűnő alkalom, hogy meglátogassuk ezt az egyedülálló építményt. Mivel nem kellett a fél világot átszelni ahhoz, hogy ezt a "trópusi" nyaralást megejtsük, csak egy hosszú hétvégét szántunk rá. A repülőjegy vásárlásnál a British Airwayst választottuk és szombat estére foglaltunk jegyet, mert az olcsóbb volt, mint a korábbi járatokra. Viszont elejétől kezdve azt terveztük, hogy kihasználunk egy kevésbé ismert lehetőséget: ha nem a legolcsóbb jegytipust választjuk, akkor aznap lehetőség van ingyen másik gépre átfoglalni az utazást. Így is tettünk és szombat korán reggel sikerült is telefonon az este hét órás indulást áttenni délután egy órára. Így nyertünk egy fél napot és azonnal indulhattunk a repülőtérre.

Kövesd a barangolásunkat Utazó Tódi térképén:

world_cropped.JPG

img_20190504_171751.jpgA Heathrow ötös termináljáról indult a gép, így a már kipróbált Galleries lounge várót vehettük igénybe a törzsutas státuszunkkal, annak ellenére, hogy turista osztályon utaztunk. A váróról már beszámoltam nemrég, a változás annyi volt ahhoz képest, hogy délelőtt lévén még reggelit szolgáltak fel, ami péksüteményből és a full english breakfast összetevőiből állt. Az út gyorsan eltelt és kicsivel több, mint egy órával később landoltunk is... Berlinben. Igen, aki jóárasított trópusi nyaralást szeretne, annak irány a német főváros! A gépből kilépve szinte időnk sem volt felocsúdni, rekord időn belül a terminál előtt találtuk magunkat. A berlini Tegel repülőtér ugyanis ultra pici, a géphez vezető csáp tövénél volt az útlevél ellenőrzés, majd azon áthaladva máris az előtérbe jutottunk. A buszmegálló keresésével és jegyvásárlással több idő ment el, mint a gépből kiszállással.

Az állatkerttel szemben lévő szálloda elfoglalása után kihasználtuk a korábbi repüléssel nyert fél napot és megnéztük a Brandenburgi kaput és mellette a Reichstagot. A kapu előtti téren éppen egy csoport tüntetett, a kísérleti állatok szabadon bocsátását, a gyerekmunka eltörlését vagy az atomenergia betiltását követelve. Vagy valami ilyesmit.

Nem tudom mennyibe kerül Magyarországnak, de igen impozáns volt, hogy a tér közelében lévő épületeken három német és egy magyar zászló lengett, ugyanis a Magyar Nagykövetség a tér egyik sarkán van. A britek az egyik mellékutcába szorultak, ott kompenzálták a méretbeli problémáikat egy hatalmas zászlórúddal. De ez nem gond, mert az arcuk miatt már egyébként is le kellett zárni az egész utcát a követségük előtt. :D

20190504_174303.jpg

Kényelmes módon csak az úton kell átmenni a Reichstag épületéhez, ami manapság nem kihívás, szemben harminc évvel ezelőttig. A berlini fal ugyanis a két épület között húzódott, melyet a mai napig az út burkolatába ágyazott dupla macskakő vonal jelöl. Sok turista sajnos észre sem veszi, miközben átkel a zebrán. Az épület oldalában érdemes megállni a Sinti und Roma emlékműnél, mely a nemzetiszocializmus (~nácizmus) szinti és roma áldozatainak állít emléket. Az emlékmű egy kör alakú, fekete gránitmedencéből áll, közepén egy háromszög alakú kővel, mely a romák és a szintik megkülönböztetését szolgáló náci háromszögre utal. A kőre minden nap friss virágot helyeznek. A medence körüli kőburkolatba a koncentrációs táborok városainak neveit vésték, a bejárathoz közel Komárom olvasható.

img_20190504_180400.jpg

A német törvényhozás alsóházának, a Bundestagnak a hányatott sorsú épületét és a felgyújtása után üvegből- és acélból helyreállított kupoláját ingyen lehet látogatni. Erősen ajánlott hetekkel előre időpontot foglalni online, mert a helyszínen sorbanállva csak a megmaradt helyekre lehet pályázni. Mivel mi nem tudtuk előre mikor merre leszünk és tizenhárom (ajjaj) évvel ezelőtt már megnéztük, most kihagytuk a lehetőséget és továbbsétáltunk a Brandenburgi kapu másik oldalán lévő zsidó emlékműhöz. A kiterjedt méretű, egy teljes építési telken elterülő emlékmű több ezer, különböző magasságú beton oszlopból áll, melyek hálóba rendezve állnak és köztük a szűk ösvényeken lehet sétálni. Nem valami vidám negyede ez Berlinnek...

20190504_181828.jpg

Lassan esteledett, így délre indulva egy hangulatos kis helyi étterembe ültünk be egy jó wiener schnitzelre és húsgolyóra a Potsdamer Platz közelében. A tér nem meglepő módon onnan kapta a nevét, hogy a potsdami út itt érte el az egykori városfalat, a téren egyébként szintén látszik a sokkal szomorúbb egykori berlini fal nyoma. A teret modern épületek övezik, csakúgy, mint az innen déli irányban húzódó Tilla-Durieux Parkot. A felszín alatt pedig egy nagy metró- és vasútállomás rejtőzik.

Másnap reggel folytattuk utunkat az igazi célállomásunkhoz, az utazás apropójához: a Berlintől 60 km-re délre található Tropical Island Resortba.

cargolifter_parkplatz.jpgEgy félig földbe ásott, gigantikus tic-tac magasodik a Brand falucska határában levő ex-szovjet légibázis területén, mely még a berlini TV toronyból is látszik a horizonton. Az egykor léghajók tárolására szolgáló acél csarnok lenyűgözően hatalmas: több, mint 200 m hosszú és 100 m magas.

Befektetők egy csoportja egyedülálló lehetőséget látott meg a 2002-ben a Cargolift cég által hátrahagyott helyszínben és hamarosan a világ legnagyobb tematikus parkja nyitotta meg kapuit. A trópusi klímát egész évben az üvegházként működő dóm biztosítja, miután az oldalain levő acéllemez borítást fényáteresztő anyagra cserélték.

Eleinte nem volt túl nyereséges a beruházás és a bezárás fenyegette a létesítményt, de a megváltoztatott jegy struktúra, a kibővített szálláslehetőségek és a több országban futtatott reklám kampány végül megmentette a helyszínt. Főleg belföldi és lengyel nyaralók látogatják a helyet, mely egész évben nyitva van.

Berlinből óránként indulnak vonatok, a vasútállomástól pedig ingyenes busz visz a resortba. Már a busz kialakítása is a trópusokat idézi a dzsungel tematikájú fóliázással és üléseivel. Egy rövid út után a szinte jelentéktelen bejarathoz érkeztünk, bár őszinten szólva nem tudom mekkora bejárat lenne méltó egy ekkora épülethez. Odabent a pénztárakon átverekedve - illetve ott alvó vendégek esetén a recepción történő regisztráció után - lehet belépni a csarnokba. Mit ne mondjak, hatalmas, azaz HA-TAL-MAS a fölénk magasodó kupola. Az első tíz percben az ember csak felfelé bámul. Meg az egész idő alatt, amíg ott tartózkodik.

img_1707.JPG

Belépéskor minden látogató digitális karpántot kap, azzal lehet fizetni mindenhol. A pánthoz tartozik egy akkora öltözőszekrény, ami egy kisebb bőröndöt is elnyel,nagyobb bőröndöt külön bőrönd tárolóban lehet elhelyezni. Ez a szekrény a teljes ott tartózkodás alatt a miénk, akkor is, ha szállást is foglaltunk.

Gyorsan átöltöztünk és felfedezőútra indultunk a csarnokban. Én általában hideglelést kapok a tematikus parkok díszletétől, de itt a hőmérséklet és páratartalom miatt simán bele tudtam élni magam, hogy tényleg a trópusokon vagyok. Módszeresen bejártuk az egész létesítményt és kipróbáltunk mindent. A szobánk árában benne volt a szauna világ használata is, így ott is elég sok időt töltöttünk. Ne lepődjön meg senki, aki arra vetődik, hogy a különböző szauna-, gőzkabinokat és jacuzzikat fürdőruha nélkül illik igénybe venni, melyre tábla figyelmeztet mindenhol. De azon sem akad fenn senki, ha egy szál semmiben pihenünk a nyugágyra terített törülközőn. Én egy aránylag félreeső helyen így tettem, és egy idő után azt vettem észre, mások is így heveredtek ezután a szomszédos ágyakra.

img_1641.JPG

A csarnok közepét egy mesterséges domb uralja, melynek tetején kanyargós ösvények vezetnek át. Van kis tavacska, melyen teknősök és flamingók osztoznak, egy dzsungelben lerobbant autó roncs és egyéb érdekességek. A domb belsejében kapott helyet a kozmetikai szalon, WC-k és némi gépészet. Az egyes létesítmények eköré a domb köré vannak elrendezve.

A bejárat közelében egy hagyományosnak mondható medence van pezsgőfürdővel, áramoltatóval, dögönyözővel és vízeséssel, bár a hátsó részén a sziklafal és a dús dzsungel növényzet ezt is eléggé feldobja. A bejárat mellett szuvenír boltok találhatóak, majd továbbsétálva a hatalmas étkező részhez érünk, ahol több étterem kínálatából lehet választani. A csarnok végében játszótér, szafarit imitáló homokba levert sátrak és egy csúszdapark kapott helyet. A sátrakat éjszakai szállásként lehet lefolglalni. Külön jó pont, hogy a foglalható szobák nem egy épületben vannak elhelyezve, hanem kis dzsungel házakban és kunyhókban vannak szétszórva, melyek a díszlet részei. A csúszdák tetejére akkor is érdemes felmászni, ha nem akarunk csúszni, mert fentről elég szép kilátás nyílik.

gopr0160.JPG

A hely csúcspontja azonban a csarnok túlsó oldalában kialakított, félkör íves tengerpartot imitáló medence, melynek homokos partján irgalmatlan mennyiségű napozóágy van kirakva. Az illúziót fokozza, hogy a medence a csarnok faláig tart, ahol a kifeszített égbolt-vásznon átszűrődik a napfény. A medence kapott egy szigetet, melyen sejtésem szerint színpadként funkcionálhat showműsorok esetén. A parton bárok, napozóteraszok vannak és a gyerekeknek egy hatalmas, kalózhajó tematikájú játszómedence is elfért.

img_1720_1.JPG

Aki fentről is szeretné megtekinteni a trópusi világot, többféleképpen is megteheti, a leggyengébb az említett csúszdapark teteje. Ezenkívül héliummal töltött ballonnal is fel lehet emelkedni a tető közelébe. Ennek két változata van, az egyik fix és csak egy kötélen engedik fel az embert, a másik esetben azonban a kötél vége egy sráchoz van erősítve, aki a felengedett ballont körbehúzza. Ez jópofa mozgatásra ad lehetőséget, mert ha gyorsabban gyalogol, lejjebb ereszkedik a ballon és fordítva, sőt nekifutva, majd megtorpanva a medencék fölé is belengeti azt.

Mindezt megfejelték egy kültéri medencés résszel, mely vadvízi zúgóval, köráramoltatóval és további medencékkel várja az embereket. Nyáron nemcsak a csarnokon belül lehet megszállni, hanem a közelben lévő kempingben lehet sátrazni vagy lakókocsival parkolni, esetleg faházat bérelni.

Folyamatosan egyik ámulatból a másikba esik az ember, nagyon látványosra sikerült a kialakítás. Mikor azt hiszi az ember, hogy mindent látott már, következik az éjszakai műsor. A medencék és szaunák szinte egész éjjel használhatóak, csak pár órára zárnak be hajnalban takarítás miatt. Ez minden gyerek álma szerintem, azt meg talán említenem sem kell, milyen megnyugtató éjszaka szaunázni és gőzfürdőzni, mikor minden csendes. Este zenés, a csarnok falára vetített hangulatos fényjáték és lézershow van, mely kiemeli az épület szokatlan formáját.

Apropó, épület. Az ember fölé magasodó hatalmas acélszerkezet egyszerre sugároz bezártságot és tágasságot. Mivel az ember nem látja az égboltot, nem tudja elfelejteni, hogy egy épületen belül van, mégis annak brutális mérete egyfajta nyitottságot ad. Kicsit olyan poszt-apokaliptikus érzése van az embernek, mintha egy luxus bunkerben szórakozna miközben a külső világ már felperzselődött. Vagy csak én vagyok defektes...

A csarnok alakja érdekes játékra is lehetőséget ad: Ha az ember pontosan az acélszerkezet negyedgömbjének gyújtópontjában áll meg és tapsol, vagy kurjant, akkor a visszhang meglepően nagy intenzitással verődik vissza kizárólag abba a pontba, miközben pár méterrel odébb alig hallani belőle valamit.

Egy éjszakát és két napot töltöttünk itt, ami nem olcsó mulatság, de ha hozzávesszük, hogy az érkezés napján reggel kilenctől lehet belépni és a kiköltözés napján a szoba elhagyása után még éjfélig lehet maradni, kicsit kedvezőbbre jön ki a kalkuláció. A szauna rész feláras, de javaslom azoknak, akik gyerek nélkül látogatnának ide, mert nagyon relaxáló és csendes, tekintve, hogy gyerekek nem léphetnek be. Többféle szállás áll rendelkezésre, a sátortól a lakosztályig, de kora reggel láttam gyerekeket, akik a medence partján aludtak a napozóágyakban.

Nem kapkodtuk el a távozást másnap, csak ebéd után indultunk vissza Berlinbe, ahol folytattuk a városnézést. Megnéztük a megosztott Németország újabb emlékművét, a Checkpoint Charliet, ahol egy kevésbé hiteles katonának öltözött emberke próbálta a tisztes távolságból nézelődő turistákat maga mellé csábítani egy fotó erejéig.

img_1724.JPG

A vacsoráért egy kicsit meg kellett szenvednünk, mert az eredetileg kinézett étterem - meg még három másik - tele volt. Végül egy nagyon jó helyet sikerült találnunk, ahol a kedves felszolgáló asszony kedvességgel próbálta feledtetni, hogy leültetés után el is feledkeztek rólunk egy jó időre. De az étel finom és kiadós volt.

img_1736.JPGUtolsó napunkon a hotelből való kijelentkezés után az Alexanderplatz felé vettük az irányt, hogy felülről is megnézzük a várost a berlini TV toronyból. A jegyet helyben vettük meg, egyáltalán nem kellett várni. A belépéskor szúrópróbaszerű átvilágítás van. A jegyellenőrzés után én egy korlát egyik oldalára kerültem, párom pedig a másikra, így én vígan átsétálhattam, míg őt átvilágították és a táskáját is kiforgatták. Fentről Berlin minden nevezetességét meg lehet találni. A nemrég bezárt Templehof repülőteret, ahova nekünk nem volt időnk elmenni, A Reichstagot és a Győzelmi Oszlopot, a Dómot és még sokminden mást. Olyan tiszta volt volt az idő, hogy aki tudta, hogy merre és mit keressen, az a horizonton még a Tropical Island hatalmas tic-tacját is észrevehette.

Innen a pár utcával odébb lévő, felújítás alatt lévő Dóm felé vettük az irányt, majd villamosoztunk egy kicsit. Több időnk nem volt a városra, indultunk ki a repülőtérre. Nagyon korán nem érdemes kimenni, mert csakúgy mint érkezéskor, induláskor is percek alatt át lehet jutni a formalitásokon. Mi szokás szerint szántunk egy kis időt, hogy megnézzük a British Airways várót, mely a hatszöglető terminál épület egyik sarkán helyezkedik el, az indulási/érkezési szint felett, de az Air France-KLM lounge alatt. Érdemes fejben tartani, hogy a biztonsági ellenőrzés a kapuknál történik, így ajánlott időben elhagyni a várót, aminek étel-ital választéka meglehetősen gyenge egyébként.

Visszafelé ismét a City Airportra érkeztünk a British Airways Embraer géppel, ami azt jelentette, hogy megint volt fedélzeti felszolgálás. Mivel a váróban már megebédeltünk, a gépen csak egy-egy zacskó popcornt nassoltunk. A városnézés megint elmaradt, keleti irányból érkeztünk és szálltunk le.

 < Előző utazás          Következő utazás >

Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél még többet megtudni, kérlek látogasd meg a Patreon oldalamat, ahol az utazások támogatásáért cserébe exkluzív tartalmakhoz is hozzáférést biztosítok. Kövesd a blog Facebook oldalát és Instagram profilját is, ha pedig van blog.hu felhasználói fiókod, a jobb felső sarokban beállíthatod követésre a blogomat, így értesítést kapsz, ha új cikk jelenik meg.