A megszokott egy-két hét magyarországi tartózkodás helyett idén a másfél hónap arra is lehetőséget adott, hogy nyaralást szervezzünk a nyaralásba. Párom már nagyon szeretett volna Ljubljanába elmenni, (mondjuk hova nem?), most itt volt a nagyszerű alkalom.
Sokszor van úgy, hogy éppen a legközelebbi helyek kerülik el az ember figyelmét, hiszen "oda úgyis bármikor el lehet menni", ezért végül sosem szánja rá az időt az ember. Így voltunk sokáig Szentendrével is, ahova most mégis ellátogattunk. Aztán jártunk a túlparton lévő Gödön is, bár a tervezett…
A Miskolc-Tokaj régió után egy kis dunántúli kört tettünk Tatabánya, Pannonhalma és Gyenesdiás érintésével. A munka mellett nem volt sok időnk, így egy hétvégét toldottunk meg pár nappal és sűrítettünk bele minél több dolgot.
A tavalyi országjárást folytatva idén is több városba látogattunk el. Míg tavaly Budapestet és környékét, Szegedet és Makót, valamint Egert és Szilvásváradot érintettük, most elsőként az ország északkeleti részébe kóstoltunk bele.
A larnakai napok után a sziget nyugati felén lévő Paphosban folytattuk a nyaralást. A mozgalmasabb napok után a lazulásé volt a szerep. A sziget déli oldalán végighúzódó autópályán gyorsan el lehet jutni a sziget egyik végétől a másikig.
Egy nagyon hosszú, szobafogsággal terhelt tél és tavasz után, több hónapnyi várakozás, oltakozás és tesztelés végén minden összeállt ahhoz, hogy nyár elején végre külföldre utazhassunk. Nagy szó ez azután, hogy negyed évig konkrétan tilos volt elhagyni az Egyesült Királyságot.
Párom annyira belelkesült, hogy a fogság hónapjai után ismét ki lehet mozdulni, hogy a Chippenham utáni hétvégén már robogtunk is Hampshire felé. A célállomás Corhampton volt, egy kis falucska Portsmouthtól északra. Tulajdonképpen mindegy volt hova, csak mozduljunk ki otthonról.
Öt hónapos lezárás után lépésről lépésre nyitott újra az Egyesült Királyság, mikor először kidugtuk otthonról az orrunkat. Elsőként a belföldi utazás vált lehetővé, így a tavalyi kirándulásokhoz hasonlóan megint beizzítottuk a kis kék golyót és megjárattuk egy kicsit az angliai vidéken.
Bár az országnak azon a részén nőttem fel, egészen kicsi gyerek voltam, mikor utoljára Szilvásváradon jártam. Így mikor párom felvetette egy egri városnézés ötletét, én azonnal rákontráztam a közeli Szilvásváraddal, így ez lett magyarországi csillagtúránk első és második állomása után a harmadik.
Az első rész budapesti lazulása után - mint egy nyaralás a nyaralásban módon - vidéken, méghozzá a Csongrád megyei Makón és Szegeden néztünk körül. Mindkét dél-alföldi város változatos programokat kínál, a felkapott turista helyek tömegei nélkül.