Az észak-rajna-vesztfáliai utunk második felét Düsseldorftól kicsivel délebbre folytattuk. Egy kiadós reggeli, egy káromkodós jegyvásárlás és egy német sajtos perec beszerzés után már robogtunk is Köln felé a német Regionalbahn szerelvényen. Párom az emeleten akart ülni, de miután kifejtettem, hogy bőrönddel nem jó lépcsőzni és fent nincs is nekik tároló, helyet foglaltunk... természetesen az emeleten. Bár rémhíreket lehet hallani a német vonatok késéseiről és mi is láttunk több órás késéseket is a kijelzőkön, a mi vonataink nagyjából időben indultak és érkeztek, így kicsivel több, mint fél óra múlva meg is érkeztünk.

Az sem kevés, mikor egy hétvége alatt járunk be egy nagyvárost, de még fárasztóbb, mikor három nap alatt négy kisebbet. Ez a bejegyzés a hétvégi kiruccanás első felét, Düsseldorfot és Wuppertalt tartalmazza, hamarosan jön a második rész.

Ha Torontóban jár az ember, akkor kötelező látnivaló a Niagara vízesés. Ha valaki attól fél, hogy ez "csak" egy vízesés, megnyugtatom, hogy kellő számú attrakciót húztak fel köré, hogy tartalmasan tölthessünk el pár órát vagy egy egész napot. A vízesést meg lehet nézni Kanadából, az Egyesült Államokból, felülről, alulról, szemből, de még hátulról is!

Egy városnézés miatt az ember általában nem utazza át a fél világot, de mi van, ha a kiszemelt tengerentúli helyszín nem igazán bővelkedik látnivalókban és azok is koncentráltan helyezkednek el? Akkor bizony az ember egy hétvége kedvéért vállal be egy transzatlanti utat.

A hétvégén hallott sok magyar szóból úgy gondolom, hogy honfitársaink körében is népszerű ez az Alpok északi lábánál fekvő csodálatos város. Nem csoda, Magyarországról vonattal könnyen elérhető, nekünk Londonból maradt a repülő.

Nem sok hatezer fős kisváros vagy falu mondhatja el magáról a világon, hogy nemzetközi repülőtere van, méghozzá nem is kicsi. Billund repülőtere viszont évente 3 milliós utasforgalommal büszkélkedhet, aminek két oka van:

A zágrábi városnézés egy újabb, "Nézzük meg, hova megy repülőgép a Heathrow hármas terminálról" típusú tervezés eredménye volt. Athénhoz hasonlóan egyszer már majdnem eljutottunk oda, csak a járvány miatt le kellett mondanunk.

Az elmúlt években számos hotelben használtam Európától az Egyesült Államokon át Ázsiában ezt a Magyarországon talán kevésbé ismert, a hotelekben az alap és a panziós vagy all inclusive ellátás közé pozicionált szoba típust. Most úgy gondoltam megosztom a tapasztalataimat és véleményemet.

Három nappal indulás előtt még úgy volt, hogy teljesen máshova repülünk, de párom megondolta magát közös döntés alapján inkább töröltük azt a repjegyet és megvettük az athénit. Szerencsére már egy ideje a bakancslistán volt Görögország, így nem a nulláról kellett a tervezést elkezdeni. Mint sok más város, Athén is skálázható, a legfontosabb látnivalók kis szerencsével egy nap alatt bejárhatóak, de két-három napot is ki lehet tölteni. Mi a repjegyek miatt három napot töltöttünk a városban, ezért nem rohantunk.

Bár az év nagy részében az Egyesült Államoké volt a főszerep egy váratlan fordulatnak köszönhetően, azért ne felejtsük el, hogy az év elején milyen felejthetetlen utakon vettünk részt a Távol- és a Közel-Keleten.